Az egót megszelídíteni

Olykor én is belemegyek ezekbe a játszmákba, szerencsére egyre ritkábban. 
Érzemaz egót, amikor a szolgálatodba akarod állítani a másikat – hogy azt tegye, amit te akarsz. Képtelenség elvenni a másik szabadságát, hiszen a sajátodtól fosztod meg magad. Mert a szív és a lélek tudja, hogy mind egyek vagyunk, senki sem több, senki sem kevesebb. A szív szeret, s a lélek szabad, a szeretet törvényei bennünk vannak. Csak az egó versenyezik: én jobb vagyok nála, csak az egó birtokol: ő az enyém és senki másé! Azok a nők, akik manipulálnak, azok a férfiak, akik hazudnak, még nem a szívüket követik. Az egó csak osztja az észt. Magába nézni fél?! Itt és most a Földön, ahol élünk az anyagban materializálódik minden gondolatunk, érzésünk. Az egót nem megszüntetni kell, sem megölni, sem legyőzni, hanem megszelídíteni. Ha le akarod győzni, ő csak erősebb lesz. Megszeretni kell, elfogadni, és a szív szolgálatába állítani.
Szellem és lélek vagyunk: testben. Test, lélek és szellem. Nem csak egó és nem csak érdek. Hús és vér, szív és lélek. Nem üres gép, tele érzésekkel.

Túlzások vannak. Eltévedések, tévutak, káros hiedelmek, rossz berögződések. Aki a test jelentőségét túlozza el, elhanyagolja lelkét és szellemét, nem teljes ember. Így az sem, aki csak a lélek szárnyalását hirdeti, s az sem, aki csak a szellemi fejlődést tartja fontosnak.
Azt hiszi, ő Isten, miközben elfelejti, hogy EMBER! Belső-külső ugyanúgy fontos.

Test, szellem és lélek egyensúlya, összhangba hozása az, amely által teljessé válunk.
Ehhez kell az egót megszelídíteni. Kimondani: „elég vagyok magamnak.” Nincs mindig úgy, ahogy azt az elméd kigondolja. Meg kell tanulni elfogadni, hogy másképp is alakulhat. Meg kell tanulni elfogadni, hogy a másiknak is lehet igaza. Meg kell tanulni elfogadni: ő ezt most nem akarja. Megtanulni elfogadni a változást, amely ellen egónk oly görcsösen (kapaszkodva a megszokottba) ragaszkodik.

Megtanulni tiszteletben tartani a másik kéréseit.

A szívünket követni. Amely képes szeretni. Szeretet. Mennyien visszaéltek már ezzel a fogalommal és élnek vissza a mai napig, önzésüket kielégítve, akaratukat erőltetve. Sosem mástól kell várni, nem másban kell keresni. Csakis önmagunkban. Bennünk van. Mindenkiben. Az egó játszmái kegyetlenek ne dőlj be neki. Mert mindig szenvedni akar – pedig az felesleges. Csendesítsd le az elméd. Hallgass a szívedre, és szeress! Szeresd legelőször is: Önmagadat, a másiknak csak így adhatsz, s így lesz a lelked is szabad.