Önmagukban a mindennapi cselekedeteink nem tűnnek igazán fontosnak. Valamelyik teendőnkről való megfeledkezés, egy rossz döntés, vagy egy órányi elfecsérelt idő, nem fog közvetlen azonnali hatást gyakorolni az életünkre. Mivel az elkövetkező három hónapban semmi drasztikus dolog emiatt nem fog nálunk bekövetkezni, hajlamosak vagyunk ugyanezeket a hibás döntéseinket megismételni a következő három hónapban is, majd ezt követően szintén, és így tovább. Miért tesszük mindezt? Mert úgy véljük, hogy ez nem számít. És itt van az igazán óriási veszély elrejtve. Sokkal rosszabb a könyvolvasásról való megfeledkezésénél az, hogy észre sem vesszük, hogy ennek számunkra milyen jelentősége van!
Azok az emberek, akik rengeteg egészségtelen ételt fogyasztanak, jövőbeli egészségi problémáikat alapozzák meg ezzel, de a pillanatnyi élvezet elfeledteti velük az egészségtelen táplálkozás később jelentkező káros következményeit. Úgy tűnik, hogy nincs ennek semmi jelentősége. Akik rengeteget dohányoznak, vagy sok alkoholt fogyasztanak évről évre ezeket a rossz döntéseket hozzák meg sorozatosan... Mert úgy vélik, hogy ennek nincs semmi jelentősége. Viszont ezeknek a téves döntéseknek következményeként jelentkező fájdalom és megbánás csupán késleltetve fogja hatását éreztetni majd az életükön. A következmények ritkán szoktak azonnal jelentkezni ; ehelyett folyamatosan felhalmozódnak mindaddig, amíg az elszámolás napja el nem érkezik és a rossz döntéseink miatti számlát ki kell majd fizetni - mindazon döntéseink számláját, amelyekről azt gondoltuk, hogy nem számítanak.
A kudarc legveszélyesebb tulajdonsága az, hogy szinte észrevétlen. Rövidtávon az elkövetett apró hibáink látszólag semmi kedvezőtlen változással nem járnak. Nem érezzük, hogy bukásra állnánk. Valójában többnyire előfordul az is, hogy ezekre a hibás döntéseinkre akkor kerül sor, amikor még jómódunkban nagy vidámság közepette élvezzük a életünket. Mivel semmi észrevehető nem történik velünk, nincsen semmiféle közvetlen következmény, amire felfigyelhetnénk, napról napra sodródunk az eseményekkel, alkotjuk meg a hibás gondolatainkat, hallgatunk a rossz tanácsokra és hozzuk meg helytelen döntéseinket. Mivel a világ nem dőlt össze tegnap miattunk; ebből arra következtetünk, hogy a tettünk valószínűleg egyáltalán nem volt ártalmas. Abból adódóan, hogy a következmények közvetlen mérésére nincsen módunk, úgy véljük, hogy minden kockázattól mentesen bármikor megismételhetjük a dolgot.
De nekünk ennél okosabbnak kellene lennünk!
Sajnos a hibák nem kiáltanak ránk, bennünket figyelmeztetve hasonlóan, ahogyan azt a szüleink tették velünk. Ez az amiatt, érdemes az életfilozófiánkon javítanunk, hogy a jövőben jobb döntéseket tudjunk majd hozni. Minden lépésünkre hatást gyakorló személyes életfilozófiánknak köszönhetően sokkal jobban tudatában lehetünk a hibás döntéseinknek és tisztábban láthatjuk a következményeiket.
www.wix.com/annieklub/1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése