Sokunkban él a kérdés: miért pont velem történt ez?
Az orvostudomány látszólag elfogadható válasznak tartja: örökletesség,hormonhatások, rákkeltő anyagok, stb. Ezek a válaszok egyáltalán nem kielégítőek és főként nem megnyugtatóak. Ezek a tényezők mindenkinél fennállnak, és mégsem alakul ki mindenkiben a betegség! Ez hát a végzet?
Ha nem tudjuk, miért pont mi, akkor nem tudjuk, hogyan lesz ezután. Íme…
Bizonyos személyiségvonások szoros összefüggést mutatnak az immunrendszer működésével, illetve a stresszre adott immunválasz jellegével.
A kutatások során kimutatták, hogy a rákra hajlamos /cancer prone, vagy C típusú/ személyiség fogalma Eysenck és Grossarth-Maticek professzorok ma már klasszikusnak számító vizsgálatukban ennek alapján megdöbbentő pontossággal tudták megjósolni, hogy kik fognak rákban megbetegedni illetve meghalni. Jugoszláviában véletlenszerűen kiválasztottak kb. 1400 személyt, kérdőívvel megállapították, ki közülük a C típusú, majd tíz éven át követték sorsukat. A C típusúak közül a 10. év végére 46,2% halt meg rákban, míg a nem C típusúak közül mindössze 8%!
De milyen is a C típusú személy?
Legfőbb jellemzői az érzelmek, különösen a negatív emóciók/erős érzelmek, harag, szorongás/ és az agresszió elfojtása, a konfliktusok kerülése, a szeretett személy/ek/ szolgálata, a nekik való alárendelődés, a fokozott megfelelni vágyás. Mindez talán meglepő, hisz ezek a tulajdonságok életünk fontos értékeit is képviselik. Viszont ezek a tulajdonságok túlhajtott formában azt jelentik, hogy az illető egyén lemond önmaga szükségletei érvényesítéséről, és ez az, ami hosszú távon az egészséget károsítja. A negatív érzelmi állapotok,- mint a szorongás, félelem - stressz-hormonokat szabadítanak fel szervezetünkben, amik kifejezetten gátolják az immunrendszer működését.
A negatív érzelmek elfojtása azt eredményezi, hogy az illető a személy nem érez, pl. szorongást, ezért nem lép ki a szorongást keltő helyzetből, nincs ösztönzése arra, hogy megoldja azt, és így tartósan magas lesz a stressz-hormon szintje. Egy vizsgálatban, pl meglepő módon azoknak a rákos embereknek volt a legrosszabb az immunrendszerük működése, akik a legkevesebb szorongásról számoltak be, ugyanakkor ők mutatták a szorongás legerősebb testi tüneteit.
A negatív érzelmek elfojtása azt eredményezi, hogy az illető a személy nem érez, pl. szorongást, ezért nem lép ki a szorongást keltő helyzetből, nincs ösztönzése arra, hogy megoldja azt, és így tartósan magas lesz a stressz-hormon szintje. Egy vizsgálatban, pl meglepő módon azoknak a rákos embereknek volt a legrosszabb az immunrendszerük működése, akik a legkevesebb szorongásról számoltak be, ugyanakkor ők mutatták a szorongás legerősebb testi tüneteit.
A vizsgálatok arra mutattak rá, hogy az "elfojtóknál" a tumor gyorsabban fejlődik, ezenkívül nagyobb a kockázata a tumor kiújulásának. Más vizsgálatok szoros kapcsolatot találtak a betegség kialakulása előtt átélt traumatikus események közt. Önmagában a tragikus életesemény nem, hanem annak feldolgozatlansága az, ami veszélyeztető a rákos megbetegedés szempontjából.
De vajon az érzelmek "kiélése", a trauma feldolgozása véd a megbetegedésekkel szemben?
Egy vizsgálatban egyetemi hallgatókat arra kértek, írják le életük egyik tragikus eseményét. Akik "sikeresen" oldották meg a feladatot, azoknak kimutathatóan javult az immunrendszerük működése.
Rákos betegek körében végzett vizsgálatok is megerősítik azt, hogy a "küzdőszellem", az önérvényesítő magatartás és a megélt harag rendkívüli módon serkenti az immunrendszer aktivitását és javítja a rákos beteg állapotát. Ennek egyik oka a lecsökkent stressz-hormon szint. A másik fontos tényező, hogy a "küzdőszellem" az agyban olyan anyagok magas szintjét hozza létre, amelyek serkentik az immunrendszer rákos sejtekkel elbánó sejtjeinek termelődését és aktivitását.
Egy vizsgálatban egyetemi hallgatókat arra kértek, írják le életük egyik tragikus eseményét. Akik "sikeresen" oldották meg a feladatot, azoknak kimutathatóan javult az immunrendszerük működése.
Rákos betegek körében végzett vizsgálatok is megerősítik azt, hogy a "küzdőszellem", az önérvényesítő magatartás és a megélt harag rendkívüli módon serkenti az immunrendszer aktivitását és javítja a rákos beteg állapotát. Ennek egyik oka a lecsökkent stressz-hormon szint. A másik fontos tényező, hogy a "küzdőszellem" az agyban olyan anyagok magas szintjét hozza létre, amelyek serkentik az immunrendszer rákos sejtekkel elbánó sejtjeinek termelődését és aktivitását.
Ha ennyire függ immunrendszerünk aktivitása személyiségünk működésétől, akkor talán valamiféle személyiségfejlesztéssel segíteni lehet a már beteg emberek gyógyulását, vagy éppen megelőzni a betegség kialakulását?
A C típusú személyek közül kiválasztottak 50 férfit és 50 nőt, és őket egy 30 órás, a C típusra jellemző személyiségjegyek megváltoztatására irányuló pszichoterápiában részesítették.
A terápiában részesítettek közül 10 év alatt mindössze 4% halt meg rákban, míg a nem kezelt C típusúak közül 46%!
A C típusú személyek közül kiválasztottak 50 férfit és 50 nőt, és őket egy 30 órás, a C típusra jellemző személyiségjegyek megváltoztatására irányuló pszichoterápiában részesítették.
A terápiában részesítettek közül 10 év alatt mindössze 4% halt meg rákban, míg a nem kezelt C típusúak közül 46%!
Történtek kísérletek súlyos rákban szenvedők pszichoterápiás kezelésére is. Pl. Davis Spiegel professzor a Stanford egyetemen fájdalom és stressz csökkentő céllal egy éven át hipnoterápiában részesített áttétes mellrákban szenvedő nőket. Tíz év múlva értékelve a terápia hatását, megállapítható volt, hogy a csoport tagjai átlagosan kétszer annyi ideig éltek még, mint a hipnoterápiás kezelést nem kapott nők csoportja. Ezek az eredmények nagy vihart kavartak. Világossá vált, hogy pszichés változásokkal a rákos megbetegedés, illetve annak kiújulása megelőzhető, vagy a már menthetetlennek ítélt betegek élete évekkel meghosszabbítható.Ez azt jelenti, sorsunk többé nem a vak végzet játékszere, módunkban áll változtatni rajta!
www.wix.com/cge300/annie
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése